Na még egy pofon,
Most nagyobb, mint a múltkor.
Egy perccel később,
Hogyha újra lapot húzol.
Lúzer, azt mondják,
Megint pofára estél.
Hát van benne igazság,
Hogy te vesztesnek születtél.
Az élet harc,
A sors meg veled bokszol.
Tudom, nem vagy hülye,
Csak rossz helyen vagy rosszkor.
Pedig sokszor áll kézre,
Csak te nem veszed észre,
Hogy másnak miért van szerencséje.
Ez ugyanaz a játék,
Itt minden perc ajándék.
A kocka fordul, megszokásból,
Kimaradtál megint egy dobásból.
Nem árt néha nyerni,
Nem mindig csak nyelni.
Ha egyszerű a kérdés,
Te mégsem tudsz felelni.
Csak nézed,
De nem érted.
Hogy lehet télen-nyáron,
Hogy neked mindig minden napod péntek 13.
Itt minden perc ajándék,
Pedig ez ugyanaz a játék.
A kocka fordul, megszokásból,
Kimaradtál megint egy dobásból.
Itt állsz porig égve,
De minden jó, ha jó a vége.
Megírták a csillagok,
Egy lúzer vagy, le se tagadhatod.
Itt minden perc ajándék,
Pedig ez ugyanaz a játék.
A kocka fordul, megszokásból,
Kimaradtál megint egy dobásból.
Itt állsz porig égve,
De minden jó, ha jó a vége.
Megírták a csillagok,
Egy lúzer vagy, le se tagadhatod.
Észre kéne venni azt, hogy miről szól a játék,
Itt is minden egyes perc, amit túl élsz, ajándék.
Így van ez, a kocka fordul, néha megszokásból,
Kimaradtál egy dobásból.
Elhiszed, hogy minden jó, csak legyen végre vége,
Helyetted csak másoknak van mindig szerencséje.
Nagyon régen megírták a csillagok,
Egy lúzer vagy, de ezt te is tudod.