Na még egy pofon, Most nagyobb, mint a múltkor. Egy perccel később, Hogyha újra lapot húzol. Lúzer, azt mondják, Megint pofára estél. Hát van benne igazság, Hogy te vesztesnek születtél. Az élet harc, A sors meg veled bokszol. Tudom, nem vagy hülye, Csak rossz helyen vagy rosszkor. Pedig sokszor áll kézre, Csak te nem veszed észre, Hogy másnak miért van szerencséje. Ez ugyanaz a játék, Itt minden perc ajándék. A kocka fordul, megszokásból, Kimaradtál megint egy dobásból. Nem árt néha nyerni, Nem mindig csak nyelni. Ha egyszerű a kérdés, Te mégsem tudsz felelni. Csak nézed, De nem érted. Hogy lehet télen-nyáron, Hogy neked mindig minden napod péntek 13. Itt minden perc ajándék, Pedig ez ugyanaz a játék. A kocka fordul, megszokásból, Kimaradtál megint egy dobásból. Itt állsz porig égve, De minden jó, ha jó a vége. Megírták a csillagok, Egy lúzer vagy, le se tagadhatod. Itt minden perc ajándék, Pedig ez ugyanaz a játék. A kocka fordul, megszokásból, Kimaradtál megint egy dobásból. Itt állsz porig égve, De minden jó, ha jó a vége. Megírták a csillagok, Egy lúzer vagy, le se tagadhatod. Észre kéne venni azt, hogy miről szól a játék, Itt is minden egyes perc, amit túl élsz, ajándék. Így van ez, a kocka fordul, néha megszokásból, Kimaradtál egy dobásból. Elhiszed, hogy minden jó, csak legyen végre vége, Helyetted csak másoknak van mindig szerencséje. Nagyon régen megírták a csillagok, Egy lúzer vagy, de ezt te is tudod.