Van az a pénz, hogy még én is megtisztuljak mindentől,
Van az a pénz is, hogy álljam a bemocskolást,
Csak az a baj, hogy már több napja nem főztél rám a mérgedből,
Úgyhogy most csak hagyd magad fejni!
Most, hogy ágyékból hoztam döntést - Ó! - és átkot rád,
Engedd azt is, hogy túlbányásszam most a ként.
Kérdőjellel látsz majd el engem és minden állítást,
Úgyhogy most csak hagyd magad fejni!
Nem világítunk, a fénykorunkban sem.
A fejem alig bírjuk, a szíved alig ver.
Alig akarom elhinni, hogy a vérdíj már az enyém,
Hiszen eddig úgy volt, hogy aki kész van, minden azé.
Nem akarom a véged, de ha kérem, majd mégis azért add át,
Így teszlek én majd végül téged is végtelenné.
Nem világítunk, a fénykorunkban sem.
A fejem alig bírjuk, a szíved alig ver.