Van az a pénz, hogy még én is megtisztuljak mindentől, Van az a pénz is, hogy álljam a bemocskolást, Csak az a baj, hogy már több napja nem főztél rám a mérgedből, Úgyhogy most csak hagyd magad fejni! Most, hogy ágyékból hoztam döntést - Ó! - és átkot rád, Engedd azt is, hogy túlbányásszam most a ként. Kérdőjellel látsz majd el engem és minden állítást, Úgyhogy most csak hagyd magad fejni! Nem világítunk, a fénykorunkban sem. A fejem alig bírjuk, a szíved alig ver. Alig akarom elhinni, hogy a vérdíj már az enyém, Hiszen eddig úgy volt, hogy aki kész van, minden azé. Nem akarom a véged, de ha kérem, majd mégis azért add át, Így teszlek én majd végül téged is végtelenné. Nem világítunk, a fénykorunkban sem. A fejem alig bírjuk, a szíved alig ver.