Kátai Kata,
Menta illata,
Levendula harmata!
Halld kérésemet,
Hogy kedvesemet,
Ki engem híven szeret,
Te ne izga**ad,
Ne háborga**ad
És kedvemre hagyha**ad.
Keressed párod,
Meg is találod,
Ha szereted, imádod;
És ő is téged,
Tulipán szépet,
Rubintos ékességet.
Ha legény vólnék,
Reád omolnék,
Rajtad mindent tsókolnék;
De leány vagyok,
S ha lessz rája ok,
Várj, szemedbe-karmolok.
Mádon, 1811 tavaszán.