Kátai Kata, Menta illata, Levendula harmata! Halld kérésemet, Hogy kedvesemet, Ki engem híven szeret, Te ne izga**ad, Ne háborga**ad És kedvemre hagyha**ad. Keressed párod, Meg is találod, Ha szereted, imádod; És ő is téged, Tulipán szépet, Rubintos ékességet. Ha legény vólnék, Reád omolnék, Rajtad mindent tsókolnék; De leány vagyok, S ha lessz rája ok, Várj, szemedbe-karmolok. Mádon, 1811 tavaszán.