Még mindig van valami,
Ami az áldott dalokat hozza,
Kiválaszt és elválaszt,
A magány, a csend, a béke szomja,
Mikor megtérek haza,
A hosszú út után egy hűvös éjszaka.
Ez a férfikor zamata.
Még mindig van valaki,
Aki a szívem marokra fogja,
Elfogad és befogad,
Kezemet kezébe fonja
Mikor megtérek haza,
Az apró, álmos bűnök lágy színpada,
A la**ú fények, friss árnyékok évada,
A hajnal bíbora**zonya.
Mikor megtérek haza,
A hosszú út után egy hűvös éjszaka,
A gyermekek álmának illata.
Ez a férfikor zamata.