Még mindig van valami, Ami az áldott dalokat hozza, Kiválaszt és elválaszt, A magány, a csend, a béke szomja, Mikor megtérek haza, A hosszú út után egy hűvös éjszaka. Ez a férfikor zamata. Még mindig van valaki, Aki a szívem marokra fogja, Elfogad és befogad, Kezemet kezébe fonja Mikor megtérek haza, Az apró, álmos bűnök lágy színpada, A la**ú fények, friss árnyékok évada, A hajnal bíbora**zonya. Mikor megtérek haza, A hosszú út után egy hűvös éjszaka, A gyermekek álmának illata. Ez a férfikor zamata.