Majd mondá Isten!
Teremtsünk embert
A mi képmáunkra és hasonlatosságunkra
És uralkodjék ő
A tenger halain, az ég madarain
Mind az egész földön
És a földön csúszó-mászó
Minden féle állaton
Isten látta, hogy nagyon jó mind az amit teremtett
És a hetedik napon megpihent a fárasztó mukája után
Hé Isten! Mi vitt rá, hogy azt mondd
Hogy egy-két hülye faszfej uralkodjon ezen a bolygón?
Hé Isten! Mi vitt rá, hogy azt mondd
Hogy ennyi ember szenvedjen ezen a kibaszott bolygón?
Miért hagyod, ha létezel, hogy néhány ember önkényesen területet szerezzen,
Majd dicsõítse versekben?
Az egész világ a hazám, és ne mondja azt senki rám, hogy õrült ember vagyok én,
Mert én csak azt szeretném,
Ha nem dõlne be mindenki annak a hülye szövegnek,
Hogy imádnunk kell õt ott fenn,
Miközben szenvedünk mi idelenn!
És ti, papok, csak prédikáltok
Pofáztok, nem gondolkodtok
Élitek az életeteket
Az állam meg eltart benneteket
De ha Isten, mégis létezel,
Nem így képzellek el akkor
Hazug képet írnak rólad
S biztos, hogy nem így gondoltad
A sok tetves országot,
És az egész KIBASZOTT VILÁGOT!!!
A sok tetves országot!