Majd mondá Isten! Teremtsünk embert A mi képmáunkra és hasonlatosságunkra És uralkodjék ő A tenger halain, az ég madarain Mind az egész földön És a földön csúszó-mászó Minden féle állaton Isten látta, hogy nagyon jó mind az amit teremtett És a hetedik napon megpihent a fárasztó mukája után Hé Isten! Mi vitt rá, hogy azt mondd Hogy egy-két hülye faszfej uralkodjon ezen a bolygón? Hé Isten! Mi vitt rá, hogy azt mondd Hogy ennyi ember szenvedjen ezen a kibaszott bolygón? Miért hagyod, ha létezel, hogy néhány ember önkényesen területet szerezzen, Majd dicsõítse versekben? Az egész világ a hazám, és ne mondja azt senki rám, hogy õrült ember vagyok én, Mert én csak azt szeretném, Ha nem dõlne be mindenki annak a hülye szövegnek, Hogy imádnunk kell õt ott fenn, Miközben szenvedünk mi idelenn! És ti, papok, csak prédikáltok Pofáztok, nem gondolkodtok Élitek az életeteket Az állam meg eltart benneteket De ha Isten, mégis létezel, Nem így képzellek el akkor Hazug képet írnak rólad S biztos, hogy nem így gondoltad A sok tetves országot, És az egész KIBASZOTT VILÁGOT!!! A sok tetves országot!