Amikor megfogantál, még nem is gondoltam rád
Nekem csak egy hír voltál, s messze volt hazád
Nem tudom, hogyan történt végül
De talán éreztem belül
Amikor a májusi szellő az arcomba fújt
Egy távoli barátság szerelemmé fajult
Te odabenn kezdtél növekedni
Vajon meg fogsz nekünk bocsátani?
Ahogy a karjaimban fekszel
Kis kezed elernyedve, szemeid lehunytad már
A vér szava nem hallatszik most, az emberé így szól:
Kicsi lány, te hozzám tartozol
Amikor megszülettél, már nagyon vártam rád
Könnyes szemmel büszkélkedtem, és repültem hozzád
Életed az én életem fontos része lett
De a sötét felhők már gyülekeztek a bölcsőd felett
Intrikák tárgya lettél, terjengtek a pletykák
Megbélyegeztek, kitagadtak, "rossz vér" -mondták
De ha az egész világ ellen kell harcolni
Akkor sem tudnálak megtagadni
Ahogy a karjaimban fekszel
Kis kezed elernyedve, szemeid lehunytad már
A vér szava nem hallatszik most, az emberé így szól:
Kicsi lány, te hozzám tartozol
Emlékezz e szavakra, miket most írok, életed hajnalán!