Amikor megfogantál, még nem is gondoltam rád Nekem csak egy hír voltál, s messze volt hazád Nem tudom, hogyan történt végül De talán éreztem belül Amikor a májusi szellő az arcomba fújt Egy távoli barátság szerelemmé fajult Te odabenn kezdtél növekedni Vajon meg fogsz nekünk bocsátani? Ahogy a karjaimban fekszel Kis kezed elernyedve, szemeid lehunytad már A vér szava nem hallatszik most, az emberé így szól: Kicsi lány, te hozzám tartozol Amikor megszülettél, már nagyon vártam rád Könnyes szemmel büszkélkedtem, és repültem hozzád Életed az én életem fontos része lett De a sötét felhők már gyülekeztek a bölcsőd felett Intrikák tárgya lettél, terjengtek a pletykák Megbélyegeztek, kitagadtak, "rossz vér" -mondták De ha az egész világ ellen kell harcolni Akkor sem tudnálak megtagadni Ahogy a karjaimban fekszel Kis kezed elernyedve, szemeid lehunytad már A vér szava nem hallatszik most, az emberé így szól: Kicsi lány, te hozzám tartozol Emlékezz e szavakra, miket most írok, életed hajnalán!