Görcsök. Szemembe lámpa.
De fáj. Szemembe tűz a lángja.
Egyre csak tolni, tolni, tolni, nyomni,
Széjjelfeszítve ordítozni;
Kivetni magamból végre őt,
Aki jön, aki jön, aki jön.
A görcs a jóbarátom.
Elmegy és aztán visszavárom,
Hogy tépjen, tépjen, széjjeltépjen,
Még egyszer tépjen szét a vérben,
Szakadjon, menjen belőlem ő,
Aki jő, aki jő, aki jő,
Világra, világra jövő.
Ki lesz az, aki eljön?
Hogy jár, s járhat-e itt a Földön?
Úgy érzem, más világból küldik
Rajtam keresztül, jusson Földig.
Semmi sem maradt az emberé,
Csak jön, és szül, és megy.
Jön, szül, megy.