Görcsök. Szemembe lámpa. De fáj. Szemembe tűz a lángja. Egyre csak tolni, tolni, tolni, nyomni, Széjjelfeszítve ordítozni; Kivetni magamból végre őt, Aki jön, aki jön, aki jön. A görcs a jóbarátom. Elmegy és aztán visszavárom, Hogy tépjen, tépjen, széjjeltépjen, Még egyszer tépjen szét a vérben, Szakadjon, menjen belőlem ő, Aki jő, aki jő, aki jő, Világra, világra jövő. Ki lesz az, aki eljön? Hogy jár, s járhat-e itt a Földön? Úgy érzem, más világból küldik Rajtam keresztül, jusson Földig. Semmi sem maradt az emberé, Csak jön, és szül, és megy. Jön, szül, megy.