A képzelet szálfái közt,
A tények bozótjában
Kicsike gyermek elszalad,
A gyermek elszalad.
Ülnek a hűvös csillagon,
Valakik, s nézik ezt.
Tények és képzelet között
A gyermek hogy szalad.
Ülnek a hűvös csillagon,
Nézik a hűvös istenek,
Kicsike gyermek elszalad,
Képzelet szálfái közt.
Meg a tények bozótjában
Fut el a kisgyerek
Nézik a hűvös istenek:
Élnek az emberek.
Ülnek a hűvös csillagon
Valakik, s nézik ezt,
Látják, hogy állok mostan itt
S mondok egy éneket.
A képzelet szálfái közt,
S a tények bozótjában,
Kicsike gyermek elszalad,
Nézik az istenek.
Látják, hogy éppen állok itt,
S mondok egy éneket.
Valahol hűvös csillagon
Ülnek az istenek,
Néznek,néznek, néznek vak
Szemekkel
Meztelen gyermek elszalad
Tények tüskéi közt
Szanaszét tépi rajt a bőrt,
Nézik az istenek