A képzelet szálfái közt, A tények bozótjában Kicsike gyermek elszalad, A gyermek elszalad. Ülnek a hűvös csillagon, Valakik, s nézik ezt. Tények és képzelet között A gyermek hogy szalad. Ülnek a hűvös csillagon, Nézik a hűvös istenek, Kicsike gyermek elszalad, Képzelet szálfái közt. Meg a tények bozótjában Fut el a kisgyerek Nézik a hűvös istenek: Élnek az emberek. Ülnek a hűvös csillagon Valakik, s nézik ezt, Látják, hogy állok mostan itt S mondok egy éneket. A képzelet szálfái közt, S a tények bozótjában, Kicsike gyermek elszalad, Nézik az istenek. Látják, hogy éppen állok itt, S mondok egy éneket. Valahol hűvös csillagon Ülnek az istenek, Néznek,néznek, néznek vak Szemekkel Meztelen gyermek elszalad Tények tüskéi közt Szanaszét tépi rajt a bőrt, Nézik az istenek