Hol volt és hol nem volt Dániában
Egy királyfi, aki egy szép napon
Hogy leplezze titkát, mely rosszra vinné
Bolondot mímelt, ó borzalom
Bolondok között így lévén józan
Mérgezett kardba ütközött
S trónjába nyugodt urak beültek
Székelvén béke és harc között
Ám, e királyfi úgy hala meg
Hogy adának néki díszsírhelyet
És eme sírt, ó borzalom
Láthatni ma is a színpadon
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
Egy sötét éjjel, melyen nyakára
Helyezte kezét egy mór vezér
S belőle végül a szusz kinyomta
A látványt így nem zavarta vér
Látjátok micsoda kacskaringók
Jellemzik szívünk útjait
Vacogva sandítunk tükreinkbe
Hol a kulcs, mely minden zárt kinyit
Itt állunk úgy, mint a mór vezér
Magunk kifosztva másokért
Itt állunk és a szánk nyitva van
Ez aztán tud, ez a Shakespeare William
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
Valószerütlen púpot a háton
Valószerűvé tenni kell
Méghozzá úgy, hogy világnak hátát
Hajlítni kell egy púpig el
És ha egy gigászi gerinc is hajlik
Richárdnak púpja nagy mintát követ
Meggörbedt időben, meggörbedt férfi
Legelső divatfi még lehet
Viszkető háttal bámuljuk őt
Idők hajlását felismerők
Mert Richárd király a nagy vég előtt
Négy felvonásra divatba jött
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
És tükrünk szétszórt szilánkjait
Skakespeare úr ragasztja, foltozza itt
Mi itt állunk és a szánk nyitva van.
Hogy miket tud ez, a Shakespeare William
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
E kies hazában muta** nekem,
Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William
William, William, William, ó William