Hol volt és hol nem volt Dániában Egy királyfi, aki egy szép napon Hogy leplezze titkát, mely rosszra vinné Bolondot mímelt, ó borzalom Bolondok között így lévén józan Mérgezett kardba ütközött S trónjába nyugodt urak beültek Székelvén béke és harc között Ám, e királyfi úgy hala meg Hogy adának néki díszsírhelyet És eme sírt, ó borzalom Láthatni ma is a színpadon E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William Egy sötét éjjel, melyen nyakára Helyezte kezét egy mór vezér S belőle végül a szusz kinyomta A látványt így nem zavarta vér Látjátok micsoda kacskaringók Jellemzik szívünk útjait Vacogva sandítunk tükreinkbe Hol a kulcs, mely minden zárt kinyit Itt állunk úgy, mint a mór vezér Magunk kifosztva másokért Itt állunk és a szánk nyitva van Ez aztán tud, ez a Shakespeare William E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William Valószerütlen púpot a háton Valószerűvé tenni kell Méghozzá úgy, hogy világnak hátát Hajlítni kell egy púpig el És ha egy gigászi gerinc is hajlik Richárdnak púpja nagy mintát követ Meggörbedt időben, meggörbedt férfi Legelső divatfi még lehet Viszkető háttal bámuljuk őt Idők hajlását felismerők Mert Richárd király a nagy vég előtt Négy felvonásra divatba jött E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William És tükrünk szétszórt szilánkjait Skakespeare úr ragasztja, foltozza itt Mi itt állunk és a szánk nyitva van. Hogy miket tud ez, a Shakespeare William E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William E kies hazában muta** nekem, Egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William William, William, William, ó William