Punnany Ma**if - Néha lyrics

Hol van már az én, aki gyermekként vezetett? Régi emlékemből egy poros fejezet Hol ott mesebeli fantáziámon túl Körülöttem az élet szép színes árnyalatú Szülői édes biztonság, ti vigyáztok Vigyázott a védelmükbe foglalt imátok Hol szentírás volt, mit az idősek mondtak Soha nem tévedtek, hittem igaz, minden szótag Innen, messzi távolból ez csak képkocka Hogy megérte álomvilágban a világban Lépkedni a számunkra nem taposott utakra Békében akár a partot érő folyók nyugalma Anyám egy játékvilág mert ő is szereplő Kunyhómba bújnák meg, ha sír a felhő Egy talpalatnyi Barbakán nekem egy erdő Nincs félelem de, van mágikus erő Na és lányok, ti olykor mások voltatok Más szemmel láttam meg a mosolygó arcotok Kisautóval a kezemben, ti a babával Felnőttként azonosultatok az anyával Az igazi hősök állva, ők ülve pisilnek Én erősebb vagyok ők meg gyengéd kicsinyek Mégis egymás kezének szorításában Sétálva hittünk a világ másságában Hol van már én? Idilli látomás, a főszerepben egy törpe Régi emlék, poros fejezet Egy elfeledett mesében Néha az időt visszapörgetném, bár Emlékeim újraélhetném már Messze, mégis szeretném Ha egyszer újra, lehetnék gyerek még Néha az időt visszapörgetném, bár Emlékeim újraélhetném már Messze, mégis szeretném, ha egyszer... Lenni leginkább gyermekként szerettem Mikor még mindent mást csinált meg helyettem Utazni nagyszülőkhöz ismeretlen telkekre Leporolt emlékként maradt mára meg nekem Anyám-apám kéz a kézben, én középen: Egy idilli látomás, egy elfeledett mesében Óriások földje, főszerepben egy törpe Nem tudásra szomjazik, még csak egy szörpre Játszótereken élvezni ahogy a szél fúj Borongós napokon nem érteni apa miért dúl Egymással szorosan két ember össze miért búj Az idő haladtával sok kérdés szemet szúr Alárendelt világban hol süti és f*gyi az úr Kit érdekel ki jól, ki bánik veled gazul Néhány furcsa felnőtt miért beszél vadul? Miért esnek egymásnak ha ösztönük elszabadul? Mit jelent a másság, nyomor, háború? Nem tudtam hogy egyszer minden csőstől rám borul Szerettem alulról bámulni az életet Azt hittem jó kaland lesz, ha felnőttként élhetek Halljátok? Halljátok? Halljátok? Néha az időt visszapörgetném, bár Emlékeim újraélhetném már Messze, mégis szeretném, ha egyszer Újra, lehetnék gyerek még Néha az időt visszapörgetném, bár Emlékeim újraélhetném már Messze, mégis szeretném, ha egyszer... Hol van már az én? Idilli látomás, főszerepben egy törpe Régi emlék, poros fejezet Egy elfeledett mesében Hol van már az én? Idilli látomás, főszerepben egy törpe Régi emlék, poros fejezet Egy elfeledett mesében Néha az időt visszapörgetném, bár Emlékeim újraélhetném már Messze, mégis szeretném, ha egyszer Újra, lehetnék gyerek még Néha az időt visszapörgetném, bár Emlékeim újraélhetném már Messze, mégis szeretném, ha egyszer...