Nagyváros bevette nagylányt Kellett a levesbe a szárnya Ablakot nyit és amitt főzött Azt kiönti a félhomályba A gőz elszáll és a járdán Ott marad a sűrű leves Aztán néhány nagyobb darab Feláll és új életbe kezd Először is új külső kell Ruhát kap a konzervgyárba És munka után lezárt szívvel Ül be egy jobb ételbárba És hazafelé a kapualjba Kitámad a bőrkabátt rá Hogy ő még soha és senki őt nem És a fiatal konzerv nyílik könnyen