Kispál És A Borz - Minden száj nyitva áll lyrics

Minden száj nyitva áll, És a fény megcsillan A pillanat késhegyén, Aki él, feláll, Hogy biztos-e, amit lát, Jönnek ki a Tengerből a bálnák. S jönnek ki a Fák közül az emberek, Akiknek azt mondták, Hogy nem lehet Abból úgyse semmi, Amit gondoltok, A pillanat most Mindenkit tetemre hív; Rakja föl mindenki a szárnyait, Nekem is van A szekrényben egy kis fehér, Verdesek, de testem Már túl kövér. S jönnek ki a Fák közül az emberek, Akiknek azt mondták, Hogy nem lehet Abból úgyse semmi, Amit gondol - Tokkal-vonóval, A mellbe\' csomóval, Gyöngyök disznóval keverve, Mind csak áll, Mint a bál Előtt régen Hamupipőke, De jönnek galambok, Segítenek magot Válogatni, ki Nem szeretne ott lenni A tányéron? Mennyi szép mozdulat, Halak üveg mögött, Nők dugás közben, Autók a sztrádán, Virágok tava**zal, Ablakok ősszel, Didergő királyok, Sok szép halálok, Besétál, leteszi A vizes kalapját, És azt mondja: - Itt leszek ezentúl, Te meg almát eszel bicskával, Váratlanul jöttél - mondod, falatot rágva. Miért pont most jönnek ki A fák közül az emberek, Akiknek azt mondták, Hogy nem lehet.