Ébredj fel, szól a vekker. Vár rád egy álmos reggel. Indul az első járat. Tömött buszok, szürke gyárak. Még elhiszed, hogy jobb lesz majd gyermekeidnek és ez hajt. Beletörődsz, hogy neked ennyi jár s ugyanúgy megy majd egy életen át. Minden tovább... Minden tovább... Minden tovább... Minden tovább... Minden tovább... Szemedbe hazudnak, félre löknek Megaláznak és arcon köpnek Nyíltan csalnak, pofádba röhögnek Leírnak, elintéznek egy tollvonással. Tudod, hogy fasz vagy még is hagyod Pénzért a hatalom seggét nyalod. Kocsiról álmodsz, de elmész gyalog Beéred egy alapos agymosással. Befűznek átlátszó dumával, Felhizlalnak mű kajával, Egyedül hagynak a magad bajával, Ha kidőlsz a sorból a te nyakadba varrják. Megvádolnak és megtagadnak Bűntudatot és félelmet adnak Ha megtörtél visszafogadnak. Mindig úgy lesz, ahogy ők akarják. Nem számít, hogy mi a neved, Így lesz, míg nem mondasz nemet. Elhiszed, elfogadod mint tényt, az utolsó reményt. Az utolsó reményt. Az alagút végén, Látod a fényt. Az alagút végén, Látod a fényt. Az alagút végén, Látod a fényt. Az alagút végén, Látod a fényt. Gusztustalan egy világban élsz, de jobb, ha erről nem beszélsz. Senkinek, mert hülyének néz, a gépben ő is csak egy fogaskerék. Saját börtönöd építed fel Attól rettegsz, hogy majd egyszer Összedől és te szabad leszel Szabad préda, kint les rád a vég. Nem számít, hogy mi a neved, Így lesz, míg nem mondasz nemet. Elhiszed, elfogadod mint tényt, az utolsó reményt. az utolsó reményt. Az alagút végén, Látod a fényt. Az alagút végén, Látod a fényt. Az alagút végén, Látod a fényt. Az alagút végén, Látod a fényt.