Járom az utcát, a sötét járdán Az éjszaka figyel rám Egyedül a fény is menekül Szorongat a szabadság Suttoghatok, ordíthatok A hangom a csendbe vész Miért hittem, mit reméltem? Az élet oly nehéz... A magánytól nem félek, ne vigyázz rám Csak egy dolgot kérek: Legyen lélek, ki megment téged Tudom jól, tudom jól, Hogy elég volt a szóból Tudom jól, tudom jól, Hogy soha többé nem szól Nem szól a dal... Arcomba fújja a szél A város porát, illatát Megpróbálom feledni a sok Magányos éjszakát Múló képek, szenvedélyek Vágyak, amikért élsz Nyugodt minden, de a sötét éjben A szívem oly nehéz A magánytól nem félek, ne vigyázz rám Csak egy dolgot kérek: Legyen lélek, ki megment téged Tudom jól...