Telefon - Csend lyrics

Csend Egy elkoptatott nap után, ha az álom hálót húz rám, ruhám halma emlékeztet, hogy bánat ruhája lettem, de mint kagylóban a porszem, az alkony gyönggyé lesz bennem, és zuhanok ágyam felé, mintha karjaidba érnék. Párnákba és árnyba bújva minden könnycsepp láthatatlan, és mint könnyed csókok fátylát, érzem arcomon a varázst... ...és majd örökre maradok, ha elszakad minden fontos... ...másnap lepkék – mint tapéta – beborítják a szobámat, de ha pupillám fényt fogad, buborékként elpattannak. És nappal elveszve vagyok, nehéz burámban bolyongok tépett szárnyam csonkjaival, képek hervadt csokraival. Zsongást és bongást reméltem, de csak fáradt csend lett velem... Hova rejthetem, aminek a szívemben már nincsen hely? Itt van ez a fénytelen vers, tökéletesen megfelel.