Punnany Ma**if - Nem az a nap lyrics

Wolfie: Ki tudja mennyi minden történhet meg egy percben Figyeled-e amit látsz, a veled szembejövő szemekben? Főutcai koldusok közt nem hallasz sok "kösz"-t Akit nem vet fel a jó koszt, nem találsz rajta már csak koszt Addig más nyakkendőben diétázik, napernyőben Ha már egy test, egy lélek, segítsetek kérlek De csak tartózkodó arcüregek, szemüvegek Szemüregemnek pa**zív, a változáshoz már öregek Továbbmegyek. Vajon van értelme, hogy tovább legyek? Jelenemben él a jövőm, úgyhogy nem sietek Mellettem nemesi léptek, ahány ember, annyi érdek Hátra tekintek, nézem ott egy kislány nem-e sír Elnyomja hangját a közöny zajos rutintára A kötőszavak egyvelege, ami nem fért már rá a tintára Titánok áriája, mint Háry János, kinek virítás a mániája Egy pára harmóniája Zavarja meg léptük, de nem volt kár értük Hisz' bármi, amit eddig kaptunk, sosem kértük Ne zavarja meg léptünk, de nem volt kár értük Hiisz' bármi, amit eddig kaptunk, mi sosem kértük Refrén: Nem az, szevasz, nem az a nap Nem megyek tovább, megállok, míg a világ halad Semmi nem bánt, ez a perc most már az enyém Csak száguldok az elmém kék tengerén Hiszen most nincs más, mint éljem meg a jót Kijár, hogy tiszteljem, mit a természet adott Legyek bátor, hiszen kell ide még erő Hogy kitartsak addig, míg a vége nem jő Rendbenman: Ahhoz, hogy megláss, hogy érezz, hogy tegyél, ez az út Szabad vándorként élő turul, hófehér pegazus Mi meg nem csuklik meg, mert úgy tesz, és bíz Nem áltatja kezdet, jövő, jelenben hisz Örök változó, ha a kor halad, de ha halad, én futok Beérni próbálom, miközben rég letévedt pálya Egy délibábot kergető ember kópiája lennék, ha tudok Ez nekem nem dívik Hisz' senki nem kéri, mégis lépnem kell Senki nem kéri, aztán a végén mégis élnem kell Megannyi másokkal a kényszer, a csoportok Gyakornok, nem munkás, jogász, lehet gondnok Annyi biztos, mindenki saját sorsának kovácsa Előttem megy, szavaz, tesz tejet a kosárba Élni ugyanazt a rutint, mitől később már nem simulékony Alkalmazkodni ahhoz, mi nem megszokott így-úgy téboly De hasonlóként éljük, miről hisszük, hogy saját Ami néhol érdekes Tele érvekkel, érdekkel Megsebez, vértez ez az út Ahol háború dúl Csak tanul jót Rosszat tanul Refrén: Nem az, szevasz, nem az a nap Nem megyek tovább, megállok, míg a világ halad Semmi nem bánt, ez a perc most már az enyém Csak száguldok az elmém kék tengerén Hiszen most nincs más, mint éljem meg a jót Kijár, hogy tiszteljem, mit a természet adott Legyek bátor, hiszen kell ide még erő Hogy kitartsak addig, míg a vége nem jő