Ossian - Az életvonal lyrics

Az utcán egy padon naphosszat ülve egyre csak várja, mikor lesz vége... Nyomasztó terhe sokmázsás súlya, átoktól áldva, áldástól sújtva. Hiába mondta, régóta látja: az emberek felett egy Vonal lebeg. Életvonal, mely a felhőkig ér, élénk a színe, akár a vér. Kórus: Életvonal... Halált takar... Refr.: Áldás ez és átok, másképp élsz és látod, a Dolgok rejtett mélyét, minden végzet kezdetét... Annak, ki gyenge, a Vonal csak szürke, rövidül egyre, percről percre "Ők meghalnak" - de kinevették, majd igazát látva meggyűlölték. Bűnösnek látták, elítélték, mindenét elvették, elűzték Most az utcán, egy padon megtörve ülve szótlanul vár a megváltó végre... Refr.: Áldás ez... stb. Tükörben nézi saját magát, tükörképét, az Életvonalát... Szóló: Ricsi