Obsidian Shell - Elszállt a madár... lyrics

Elszállt a madár... Elfelejtetted rég, Milyen tiszta volt az ég, De ez már nem elég. Egy álmom volt csupán, Mely szilánkokra tört szét, De hagyom: menj tovább. Hosszú út elõtt állsz. lángokban áll most a város a kétség biztos halált hoz bal szemem sarkából látom szétmállik la**an világom kietlen hamvak közt némán száradó vérfolyó útján jobb szemem csillanva látja amint eltûnik a szárnya Nem számoltam hányszor vártam Rád [nem számoltam] Ez összeomlott vár Mindent megtettem, mit kellett már [mit kellett már] De nem elég, hát hagyom, hogy elszállj! [reményvesztve kérem múzsám gyomként mely kikelt a murván ihlessen szánalommal, de ne gyûlöljön ily ártalommal] [ó, láng meddig adod még a fényt?] recsegve hull s borul össze tûzörvény fogja közre kegyetlen, s mégis oly bátor aztán elillan, mint kámfor [színes játék, fakó sorvadás] A lejtõkön vigyázz: oly veszélyes szél száll hozza a pusztító vihart letöri a szárnyaidat Vigyázz, mert elõtted a köd, Mely majd mindig meggyötör, Bizonytalan utakra lök Álmaidra béklyót köt. raboskodjak én ott, hol élek? ne folytasd a szentbeszédet meghallgattam százezerszer, meguntam úgyhogy mostmár eressz el! kívántam egyet, üstökös röppen madártoll-felhõ hull alá közben összeroskad végül mi állt rég alá temetve küszködõ lelkét Nem számoltam hányszor vártam Rád [nem számoltam] Ez összeomlott vár Mindent megtettem, mit kellett már [mit kellett már] De nem elég, hát hagyom, hogy elszállj! [rabság mely majd koporsóba zár szabadság nincs, béklyó és fémbilincs vár] Elszállt a madár... Emlékszem tiszta volt az ég Soha nem felejtem én. Soha nem felejtem én.