Obsidian Shell - Elveszett lelkek lyrics

Egy ködös nap volt október végén Mikor a távolban feltûnt egy kék fény Egy öreg várból hol emberek éltek De elpusztították e menedéket Névtelen emberek, kik úgy éltek Boldogan, csendben semmitõl nem féltek Nem láttak semmit, csúnyát vagy szépet A semmibõl hozták rájuk a szörnyû véget Álmok, vágyak, éles tárgyak Szégyen, könnyek égett házak Nem tettek semmit, de ez lett a sorsuk Ez lett a vég számukra, a kocka fordult Pedig õk igazán semmit se tettek Az élet volt a bûnük, melyben elvesztek Számos legenda kering most róluk Melyekbõl ezeket mi mind megtudtuk De a fény, mely a semmibõl elõtört Újjáélesztettee ezt a mondakört Hát... ez lett a vég... elért a sors... lángol az ég... Bár... talán lesz még... egy új kezdet és egy új vég...