Obsidian Shell - Álomcsapda lyrics

Ébredés egy sötét ágyon Az új látomást várom Odakint már nem süt a Hold Jégesõ veri fel a port Álomra hajtanám fejem De most nincs senki itt velem Magam maradtam magamhoz De az álom új kalandot hoz Színvarázs, egy furcsa örvény A valóságon túl nincs törvény Vágyaim mint léggömb, szállnak fel... (a képekkel) Sárkány, ki a tüzet fújja A képzeletnek szabad az útja Biztonságban zuhanok tovább... Ki az, ki engem vár? A Földön talán még lehet pár Ki az, ki tõlem fél? Nem élhet az, aki nem remél Álmaimnak útján élem életem Emlékeim száguldoznak féktelen Rabja lettem vágyaimnak úgy érzem Álomcsapda lett börtönöm, végzetem... Forrás, mely a létet képzi Elszakadt, az utat nézi Kitörne a valóságból De megrémült a távolságtól Lázálmok a hited képzik S messzirõl kínodat nézik Mindent eléd tár E hamis valóság Véletlen, vagy ügyes lépés? Nem használ az üres nézés A távolban összefolyik minden Menekülnék, de belém mart Egy kéz, és megzavart S elmém által szült világban tart Végtelenben, egy távoli angyal Megszólít, egy tompa hanggal Megfordulok, nyílik a szárnya Nem tudom még, mi lesz az ára Tündököl, mint százezer gyémánt Úgy kezel, mint egy ócska képmást "A valóság partján élsz De szétesel, elveszel..." Váratlanul eltûnnek a képek Szobámban a világ újra ébred Szeretnék visszatérni még (...a szép emlék...) Megindul újra az élet Visszatér belém a lélek De ma éjjel újabb látomás vár rám... Ki az, ki engem vár? A Földön talán még lehet pár Ki az, ki tõlem fél? Nem élhet az, aki nem remél Álmaimnak útján élem életem Emlékeim száguldoznak féktelen Rabja lettem vágyaimnak úgy érzem Álomcsapda lett börtönöm, végzetem...