Obsidian Shell - Starfall lyrics

Egyetlen felhõ sincs fent a magas égen, Könnyû virágillat száll szerte-szét a szélben. Egy bagoly pislog fent a zöld ágakon, Ki mint pillangó – repül könnyû szárnyakon. Éles barna szemével az eget kémleli De szertenéz, s mit annyira keres, nem leli. Hófehér szárnyait kitárja – felröppen, Csillogó csillagfény világítja útját az éjben. Szárnyain szinte lebeg a szélnek hullámain Csak repül-repül át a magas hegyeknek ormain. De fény villan - egyszer csak a sötétség felragyog; Felpillant az égre, nézve a sok hullócsillagot. Éles barna szemével az eget kémleli De szertenéz, s mit annyira keres, nem leli. Hófehér szárnyait kitárja – felröppen, Csillogó csillagfény világítja útját az éjben. Leszáll egy magas fenyõfára, Úgy néz fel a lehulló csodákra. Szeme felragyog – szíve megremeg Talán megtalálta azt, mit annyira keresett. Szemében tükrözõdnek – tündértáncot járnak; S tompa porfelhõben - valósággá válnak Viharként tomboló - a sors, mit nekik szántak S mint apró angyalok – a földre úgy szállnak. Mert ami egyszer lehull az éjjeli égrõl, És utoljára ad a világnak a csillogó fénybõl Csillagporát elnyeli majd a messzeség Miközben fent egy új csillagot szül az ég.