Megunta nyakán a láncot, A lerágott csontokat, Megunta a szolgaságot, Érezte, hogy vadkutya. Egy éjjel letépte láncát, Vágyott a messzeség után, Mindenen keresztülgázolt, Nem állt meg, hajszolta magát. Végül feljutott egy hegyre, A szakadék széléhez ért, Elkínzottan zuhant a mélybe, Ez lett életének vége. Ref.: Jó idők, rossz idők Szállnak el fölötte. Jó idők, rossz idők, Itt marad örökre.