Vasgyár, neve a helynek, Vasgyár, ahol fölneveltek, Vasgyár, ahol engem mindenki ismer. Néhány pohár sör mellettOldódtak föl csak a lelkek, Aztán egymást verték, egymást ütötték, Így emlékszem.3. Völgyeket ölelõ óriás hegyek, Ne hagyjátok, hogy egyedül legyek, Fújjátok el a ködöt és a bánatunk! Kívánom, légy boldog újra, Szemeidben könny ne csillogjon, sohasem, sohasem! Apa és fia merjen remélni, S ne féljen reggel felébredni sohasem, sohasem! Én vagyok, én vagyok teérted, S te vagy, te vagy énértem, Egymás nélkül nincs megoldás. Felszisszenünk újra, van erõm még, S ha van, mondd testvér, mondd meddig elég, Ki nyújtja kezét, hogy segítsen rajtunk?