Fejed fölött múlnak el az évek, Nem tudod mi lesz még belőled, Apád szavai mind lekoptak rólad, Érzed, nem szeretnek, átnéznek rajtad. A keresztútig mindennap eljutsz, Senki nem vár, nem jön eléd. Haza mennél, de nem kérnek belőled, Azt üzenik, maradj ott, hol eddig lehettél. Ref.: Csak menj, sok hosszú év vár rád, Sorsunk egybeforr, menj, vidd tovább! A hajnal ágyat bont neked, Megpihen rajta kemény fémszíved.