Cseh Tamás - Somlai Margit lyrics

Somlai Margitot láttam én piacon guberálva, Ősz kicsi kontya úgy feszült, mint rég az iskolába. Láttam ott Somlai Margitot lila eres kezével Szemétben turkálni, s bújtam ott, ne legyen övé a szégyen. Bújtam a földbe, bódé mögébe, Vén Margit néni, ne láss meg soha. Somlai Margit, mit guberálsz itt? Tán azt a szót, hogy ... hogy iskola? Oxfordi diplomás Somlai, latin-angol tanárnő, Öt nyelven tudta mondani azt a szót, hogy teremtő. S nyolcvanöt éves kézzel ott ügyesen túrt szemétben, A teremtő éppen nem figyelt, őhelyette is néztem. Bújtam a földbe, bódé mögébe, Somlai Margit, nem én, Nem én teremtem, nincs hozzá kedvem, Ezt a világot, nem én. Somlai Margit, láttam én, talált egy fél pár kesztyűt, És vele örültem lesben ott, hogy a teremtő enyhült. Bújtomban szurkoltam: Istenem, Istenem és teremtőm, A kesztyű párját lelje meg, segíts a vén tanárnőn. Ultima ora non datur secunda, A kesztyű párját lelje meg, Add a kezébe teremtőm végre, A végén még más találja meg. Mivelhogy volt ott rengeteg Szemétben túró pára, S minden bódé mögé bebújt Mindnek egy tanítványa. Piacon járva láttam ezt, Láttam, és jól megnéztem, Úgy mondtam el most, úgy, ahogy Volt is ez voltaképpen.