Százezernyi kéztől mondd, mit remélhetek Megtanították nekem, hogy én csak félhetek Belénk verték százszor, hogy bűnösök vagyunk Meddig kell még tűrni ezt, és fejet hajtanunk Kapzsi kezek tépik már a zászlót Hátunk mögött átírják a jelszót A béketűrés határait feszegetik a vének S eltemetik a múltjukat, mire a gyertyák csonkig égnek A beléd táplált hazugságot mind igaznak érzed A népbutítás szent nevében tétté vált a léted A dögkeselyű csendben várt az alkalmas pillanatra S most szabad madár képében ébred újra öntudatra Kapzsi kezek tépik már a zászlót Hátunk mögött átírják a jelszót Gyűlölik mindazokat, kik a látszat mögé néznek S betiltják az ősi dalt, mire a gyertyák csonkig égnek Soha nemzet árvái mind tiltott hősként élnek Elfeledjük az ősi dalt, mire a gyertyák csonkig égnek Csonkig égnek