Emlékezés
Szerencsére tegnapról sem
maradt oly sok emlékem
Mégis mindig emlékezést
kényszerít rám az élet.
Lehunyom a szemeimet
mégsem látom sehol őt
Oly messzire elkerül, hogy
nem is tudom tényleg Ő?
Szeretném, ha előjönne
az a lány ki nekem kell
Ideje, hogy elfeledjem
tegnapot a múlt héttel.
Lehunyom a két szememet
álmodozom szépeket
Álmok nélkül nem is tudom
milyen lenne az élet.
Elindulok, nem érdekel,
merre menjek és hova
Célomat én azt hiszem már
nem találom meg soha.
Követem a sirályokat
repülni én szerettem
Olyan volt, hogy bármit mondott
azt készséggel bevettem.
Befordultam magamba és
kutattam a lényemet
rájöttem, hogy nem bennem kell
keresni a lényeget.
Lehunytam hát szemeimet
lejátszottam a filmem
Kiderült hát az is, hogy a
végén nekem is végem.