Józanság leszavazva, látod itt állok besavazva A zene csak dübörög a ládákból Mellettem meg csapkodnak a fények Vörösek, sárgák, zöldek, kékek Józanság, gyere holnap, ma éjjel mondjuk kirabolnak Legalább te maradj meg nekem, hogy Holnapután is érezzem, hogy élek Hogy úgy érezzem, élek Indultam, érkeztem Nem tudtam, kérdeztem Elvágtam, véreztem Hogy fáj, azt éreztem Látod, én nem haragszom rátok Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz, de Válasz csak egy van: egy van! Józanság, mi a pálya? Nem hallom, gyere kiabálj! A hangoktól már megsüketültem A fülembe forró ólom folyt
Persze ez már régen volt Józanság, nekem elegem van, menjünk innen A kirakatban csak a sok buta báb Karok és láb, néz rám és én úgy érzem megfojt Mondom neked én úgy érzem megfojt Indultam, érkeztem Nem tudtam, kérdeztem Elvágtam, véreztem Hogy fájt, azt éreztem Látod, én nem haragszom rátok Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz de Válasz csak egy van! Bárhonnan nézed: van kezdet, van végzet Van álom, van élet; van öröklét ígéret Hát látod, én nem haragszom rátok Én tudom jól, hogy kérdés lehet száz és száz de Válasz csak egy van: egy van!