Szeretem, imádom,
És eszeveszettül kívánom
Úgy vágyom az élet ízét,
Ahogy minden percét.
Akarom, ennyi nem elég,
Mert amíg csak meleg bennem a vér,
Én jól érzem magam,
Nekem ez az egy életem van.
Ami majd úgy múlik el,
Mint az édes karamell
Hogy minden cseppje más,
Szerelem, csalódás
És az benne a jó,
Hogy pont nekem való
Ez az egyetlenegy érv,
Amiért meghalnék
A karamell édes íze,
Mint az élet, meg a szíve
És addig meleg a vérem,
Amíg mind a kettőt érzem.
Nem lehet, nem véletlen,
De ha ennyi tart csak életben,
Én már nem is vágyom másra,
Rászoktam a világra.
Itt benn, van ez a szerelem,
Hát hagyom magam és élvezem,
Hogy mégse vesszen kárba
A pillanat varázsa.
Ami majd úgy múlik el,
Mint az édes karamell
Hogy minden cseppje más,
Szerelem, csalódás
És az benne a jó,
Hogy pont nekem való
Ez az egyetlenegy érv,
Amiért meghalnék
A karamell édes íze,
Mint az élet, meg a szíve
És addig meleg a vérem,
Amíg mind a kettőt érzem.
Ilyen ez a karamell
Az élet majd úgy múlik el,
Mint az édes karamell
Hogy minden cseppje más,
Szerelem, csalódás
És az benne a jó,
Hogy pont nekem való
Ez az egyetlenegy érv,
Amiért meghalnék
A karamell édes íze,
Mint az élet, meg a szíve
És addig meleg a vérem,
Amíg mind a kettőt érzem.