Utcák, boldog voltam valamikor
Amikor még õ járt velem,ahol egymagam megyek már
Mostmár én nem is látom õt mint azelõtt
Valahol egy más úton jár,mást kisér tudom rég
Lépdel még egyszer rajtatok vajon még?
Utcák, emlékeztek ugye reá?
Milyen boldog volt,vagy talán csupán az egész hazugság?
O az nem lehet ugye nem nem hihetem
Azt hogy nem is volt boldogság
Mért nem szóltok hozzám,az igazat tudnám
Zöld kerítés,falépcsõ,fenyõfák,
Csak a szél fúj és az utcák de némák
Hát mi lesz így, kitõl jaj tudom meg
Hogy hazugság,vagy igazság,hogy engem szerettek
Utcák, mért nem tudtok beszélni már
Vígasztaljatok ; semmi baj hiszen boldog volt velem rég
Nem volt rossz, én vagyok hibás,
Mondjátok el,hogyha erre jár egyszer még
Ennyit úgy szeretnék,hazudjátok ezt
Higyje,hogy õ jó volt,és olyan boldog lennék
Zöld kerítés,falépcsõ,fenyõfák,
Csak a szél fúj és az utcák de némák
Hát mi lesz így, kitõl jaj tudom meg
Hogy hazugság,vagy igazság,hogy engem szerettek
Hogy szerettek. Igen, szerettek! Nagyon szerettek! Igen, szerettek!