Nagyváros bevette nagylányt
Kellett a levesbe a szárnya
Ablakot nyit és amitt főzött
Azt kiönti a félhomályba
A gőz elszáll és a járdán
Ott marad a sűrű leves
Aztán néhány nagyobb darab
Feláll és új életbe kezd
Először is új külső kell
Ruhát kap a konzervgyárba
És munka után lezárt szívvel
Ül be egy jobb ételbárba
És hazafelé a kapualjba
Kitámad a bőrkabátt rá
Hogy ő még soha és senki őt nem
És a fiatal konzerv nyílik könnyen