Életbe maradunk bebábozódunk, találunk valakit Valamit mondunk neki hogy úgyis mindegy hát Gyere velem Halálig jobb híján leszel-e, nem lesz egy Fáklyásmenet Tudod mibe kerül annyi fáklya? Hát te inkább csak Belül gyújts egy gyertyácskát minden napra egyet Néha majd elfújom olyankor szeretlek a sötétbe Csöndesen látod a testnek is jó, a léleknek meg egy Kép a sötét mellékhajó oldalán vagy a gyüliben az Aznapi csodán csüngeni mint Évának az almája a Fán Amely a fajtánkat gazdátlanná tette hogy akármit Fog Az kéri hogy eressze, mink meg csak szoríjjuk hogy Érezzük
Hogy meleg, hogy nem vagyunk egyedül nosza Öleljetek meg! Addig is kalandos a TV-ben az este töltök pohárba, Hogy valaki Szeresse szegény főhősnőt hamár a főhős nem ér Rá mert a Világot pelenkázza éppen be hogy ne potyogjon rá a Szar Mindenre, száraz fehér de amúgy mindent szeretek, Néha Karácsony térdemre gyereket, szép betegségeket Nevelünk majd Magunkba csendesen megvárjuk míg eldöl a gomba A rexasztalon ha egy Bátrat lökünk aztán oda se nézve a padlóra köpünk Ennyi Volt tényleg tényleg csak ennyi sakkban csak Paraszt kártyába Betli -> Vége az egésznek