Mezőn széllel járó,
Szép lovas vitézek,
Napkeletről tűzvihar
Rohan már felétek.
Átkozott bősz förgeteg,
Földetek eléri,
Holtak, láncra fűzöttek
Jajszava kíséri.
Elhurcoltaknak szavát,
Ha a szél elhozza,
Tudjátok meg, indulni kell
Hosszú vándorútra
Mezőn széllel háló,
Árva-bús legénynek,
Vérbe f*gyva őse-magja, s
Otthonai égnek.
Fordítsd ránk szép, napos orcád!
Visszajövél védni bús hazát...
Töltsd el szívünket világgal, az igazak énekét
Sugározd a földön szerteszét!
Szánj meg minket bajunkban!
Elenyészünk végül magunkban!
Erősítsd meg új imáddal, védd az életetét,
Bús népednek vezesd gyermekét!