Volt egy tartalmas délután
Midőn egy dús ebéd után
Kigombolva nyakán az ing
Így szólott doktor Kopfrukring
"Ön által ismert nő Alíz
Ki nékem régi méla íz
Számomra a neve fájdalom
E nőt én ma is fájlalom"
Előredőltem székemen
Hallgattam, mint gyűl székletem
Szólottam, "kedves doktorom
Miért mereng régi dolgokon"
"No no", - emelte fel kezét
"Hadd mondom mégegyszer nevét
Nos, engedelmével, Alíz
Ne vágjon közbe most, ... Alíz"
Esőben ballagtam haza
Fülemben Kopfrukring
Ott zúgott ez a név Alíz
S kísért egy régi méla íz
Vázámban hervad lombos ág
Igen, mondom, az ifjúság
Emlékem tengerén ott ring
Köszönet, doktor Kopfrukring