(Cseh Tamás - Bereményi Géza)
és puskatussal és égre a kéz
és bajonéttal és tovább
és mindig hej,
és nem krumpliért, sem pedig paszulyért,
de mindig hej,
mint ágyban a kisa**zonyok,
úgy döglenek a csillagok
három szabálya van a halálnak,
a bakra elsönek - piros szekér -
s a fü alatt hej,
balgaság, vakhit van ott is,
a füalatt,
és végül hej-hej-hej-hej, he-e-hej,
Baksa János odavan,
Szántó János odavan,
megvasalt talpú száz piros szekéren
fényes zászlóval igazán csakugyan,
és akit hej,
és akit - míg a lovat verte - meglöttek,
az nincs ott hej,
a végnek is a végénél,
a véglegvégleg végénél.
És mindig csak végig,
a legvégéig,
a végnek végéig,
igazán, csakugyan,
és ott aztán hej,
a kö kemény lesz és a vaj puha,
és nincsen más csak igazán,
és nincsen más csak csakugyan.
És mindig csak végig,
a legvégéig,
a végnek végéig,
igazán, csakugyan,
és ott aztán hej,
a kö kemény lesz és a vaj puha,
és nincsen más csak igazán,
és nincsen más csak csakugyan.
Transcribed by IITI