Jézus ágyán nincsen paplan, sír az ártatlan,
Nincs palota, hanem nyugszik barmok jaszlában.
Könnyei hullnak a kis Jézusnak,
Így kell szenvedni érettünk a megváltónak.
Az egek nagy királyának a palotája,
Egy istálló, barmok szája meleg kályhája.
Szalma az ágya, nincsen párnája,
Kemény szalma gyönge testét, ó mily kínozza!
Nem kívánta palotáját a nagy uraknak,
Sem pehellyel töltött ágyát a gazdagoknak.
Megvetvén őket, a kevélyeket,
Egy rongyos pajtában talált nyugovóhelyet.