Mikor eltűnik innen minden,
nem hallasz többé már.
Leszáll a nap minden éjjel,
ahogy látod, a füstöm száll.
Olvad a csillag az égen,
olyan régen néztem fel.
Oda fel, oda fel, olyan régen néztem fel.
Én, nem is köszöntem meg mennyi jót kaptam,
ezerszer mentettél meg minden utamban.
Volt hogy, azt hittem hogy ennél csak rosszabb lesz,
amikor húzott az örvény, meg jött a stressz.
A rap mentette az életem meg,
te adtál a kezembe tollat, a szövegemet.
Minden dalomat először neked mutatom meg,
nem panaszkodom én cipelem a keresztemet.
Amiket láttam, te azt mondtad, írjam le,
így jutottam el a hallgatóim szívébe.
Rád hallgattam és nem léptem rossz útra,
az ördög mögöttem, de nem hallgattam bosszúra.
Igen, volt az úgy, hogy zsákutcába futottam,
tanultam abból is, ott voltál a nyomomban.
Éjjel amikor a szememet lecsukom,
én az utolsó imámmal búcsuzom.
Mikor eltűnik innen minden,
nem hallasz többé már.
Leszáll a nap minden éjjel,
ahogy látod, a füstöm száll.
Olvad a csillag az égen,
olyan régen néztem fel.
Oda fel, oda fel, olyan régen néztem fel.
Oda fel, az én utam meredek,
amit kaptam, én semmit se feledek.
Hogyha tévedek, hogyha elveszek,
nekem mindig leküldöd a jeledet.
Ó, sokan nem értik,
semmi sem véletlen történik.
Az életemet erre felteszem,
mert tudom, hogy itt vagy mellettem.
Igen itt van mindenem egy lapon,
majd egy napon, a földet elhagyom.
Fel az égbe, a csillagokhoz,
marad nektek egy zenedoboz.
Én nem hátrálok soha,
ó nem lenne már hova.
Összekulcsolom a kezem,
a hibáimat rendbe teszem.
Mikor eltűnik innen minden,
nem hallasz többé már.
Leszáll a nap minden éjjel,
ahogy látod, a füstöm száll.
Olvad a csillag az égen,
olyan régen néztem fel.
Oda fel, oda fel, olyan régen néztem fel.