Esõ kopog a fekete ernyõn, Vízesés látszik a sötétlõ mennybõl. Vadgesztenye gurul, mossa a víz, Elönt az áradat, lépni sem bírsz. Ázik a várrom, hullik a vakolat, Búsul a kõ; látott szebb napokat. Faágról csurog a sárga levélre, Hogy ne legyen senkinek terhére. Esõ kopog a fekete ernyõn, Vízesés látszik a sötétlõ mennybõl