Az ősz polgármester elveszti a kedvét, Keresse mindenki az utolsó medvét, Végre összefognak mind az összes pártok, A nyugdíjasok, az anyák, és a szűzlányok. Rontást hozhat ránk, jajgatnak a kecskék, Adjuk túszúl Lacimacit, Micimedvét, A tévémaci sem vállal vele közösséget: Nem kell a mackósajt, együnk több zöldséget! Megint nyafog a nyúl, felszólal a róka: Ma bajban a haza, holnap Európa! Élő egyenesben mutatja az adás, Hogy lett a patkány pompás medvevadász! Látták a Mátrában, látták Balatonon, Látták a metróban, buzon, vilamoson, Kitört a ketrecből, erre nincsen mentség, Aki utoléri, lőjje le a medvét! Miféle származék? Biztos, hogy nem magyar. Hiszen a neve is másik nyelvet takar! Mancsától a kopó reszket megdermedve, A nagy Brehmben ott áll: der Medve. A vadőr lelkéről a nagy nyomás lemegy, Épségben hazament Leonyid Medvegyev. Reszket a pártelnök s a szag mindent elárul, A vécésnéni beszól: Előjöhet, Kovács úr!