Kőbányán születtem, ott is nőttem fel, Vannak jobb helyek, de nekem megfelel, Tévében megnézem, ami nekem kell, Itt találtam a**zonyt, itt temetnek el. Utáltam a könyvet, minek az egy srácnak, Elvittek két évre Ózdra katonának, Megtanultam hamar befogni a számat, Jó sorom lett végül, megtettek konyhásnak. A szívem visszahúz, ez a Kőbánya blues. Ez nem a Rolling Stones blues, ez a Kőbánya blues, Már sok rajtam a hús, ez a Kóbánya blues. A szívem visszahúz, ez a Kőbánya blues. Aztán visszajöttem, mentem a Sörgyárba, Ihatok egész nap, mindig lesz maláta, Hívtak a brigáddal egyszer operába, Felvettem az öltönyt, óh, én szegény árva! Ritkán, ha van időm, a klubba lejárok, Ismerek mindenkit, kőbányai srácok, Nem tudnak rock and rollt táncolni a lányok, Én már öreg vagyok, csak magamban rázok.