Jártuk a világot és tettük a dolgunkat, ahogy kellett, Segítettük egymást, de egyszer minden az én kötelességem lett, La**an azt hitted, neked semmit sem kell tenned, Barátból ne legyen szolga, Szolgából ne legyen barát! Azt hittem a blues, a zene, amit játszunk, Megtisztít, felemel minket, és szebb és különb nálunk, És mi sosem hisszük, azt hogy a szolgánk a barátunk. Barátból ne legyen szolga, Szolgából ne legyen barát! Ha majd túl leszel a nehéz időn, mindent másképp látsz, Nekem jó volt veled, hiányzol nagyon, és gondolok rád, Igyál egy pohárral, és ne haragudj rám! Barátból ne legyen szolga, Szolgából ne legyen barát!